Az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás a bakui COP29 klímacsúcson, amely a fejlődő országok számára nyújtandó pénzügyi segítséget érinti. A döntés értelmében a fejlett országok évente 300 milliárd dollárt fognak biztosítani 2035-től a szegényebb országok számára, hogy elősegítsék a klímaváltozás elleni küzdelmet és mérsékeljék a klímaváltozás hatásait.

Bár ez az összeg meghaladja a jelenlegi 100 milliárd dolláros keretet, jelentősen elmarad attól az 1300 milliárd dollártól, amit a fejlődő országok sürgettek. Szakértők szerint ez a megállapodás nem elegendő ahhoz, hogy valódi változást érjen el a globális felmelegedés kezelésében.

A megállapodásra több ország képviselője is felháborodottan reagált. Nigéria küldöttje a megállapodást „sértésként” jellemezte, míg India képviselője azt mondta: „elfogadhatatlan, ami nem fog megoldani semmit számunkra”. Civil szervezetek is éles kritikát fogalmaztak meg, és a BBC tudósítása szerint a megállapodást „teljes katasztrófaként” értékelték, hangsúlyozva, hogy az nem oldja meg a problémát.

A COP29 klímacsúcs különösen fontos, mivel a világ sok országának sürgető szüksége van a klímaváltozás okozta problémák kezelésére, például az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váló természeti csapások ellen. Az afrikai és ázsiai országok számára, akik a legnagyobb mértékben szenvednek a klímaváltozás hatásaitól, bátorító lenne, ha a fejlettebb államok komolyan vennék ígéreteiket. A jövő további kihívásokkal néz szembe, és kérdéses, hogy a mostani megállapodás elegendő előrelépést jelent-e a globális klímastratégia megvalósításában.