A világ már hosszú ideje tudja, hogy az emberiség drámaian megváltoztatta a Föld ökoszisztémáját – gondoljunk csak a monokultúrás növénytermesztésre, az erdőirtásra vagy az állattenyésztésre. De mélyebben bele kell nézni a témába, hogy megértsük az emberi tevékenység konkrét hatásait. Egy tudományos kutatócsoport arra összpontosított, hogyan befolyásolják a madarak a környezetet, és ezt az IFLScience is bemutatta.

A dodó madár 70 évvel a felfedezése után kihalt, és ezzel megdöntötte a régi elképzeléseket a fajok folyamatos jelenlétéről. A kutatók hangsúlyozták, hogy a dodó nem volt az egyetlen madár, amely az emberek megjelenésével tűnt el. A legnagyobb madarak közül, mint például az új-zélandi moa vagy a madagaszkári elefántmadár, szintén gyorsan eltűntek, miután az emberek elérték a szigeteket. Ez a jelenség a természetes kiválasztódás mellett a gyors kihalás mintáját rajzolta fel.

A kutatók 610 különböző madárfajról gyűjtöttek adatokat, melyek eltűnése az emberi tevékenységekhez köthető. Úgy vélik, ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis valószínűleg még sok olyan faj létezett, amelyek már kihaltak, mielőtt az ember felfedezte volna őket.

Tom Matthews, a Birminghami Egyetem kutatója kijelentette, hogy minden egyes kihalt faj jelentős szerepet játszott az ökoszisztémában. A rovarevő madarak például hatékonyan kordában tartották a kártevőket, míg a dögevő madarak segítették a holttestek lebontását. Ezen kívül sok madár fontos beporzóként is funkcionált, mint például a kolibri. Amikor ezek a fajok eltűnnek, a funkcionális sokféleségükkel együtt egyensúlyvesztést is okoznak az ökoszisztéma működésében.

A kutatásban megfigyelték, hogy a madarak eltűnése közvetlen következményekkel járt a kártevők elszaporodására, a növények pusztulására, és az erdők regenerálódási képességének csökkenésére.

A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány arra is rámutatott, hogy olyan kihalt madarak is voltak, amelyek egyedülálló szerepet töltöttek be a saját ökoszisztémájukban. Matthews kiemelte, hogy a Föld történetének egy fontos része veszett el e kihalások következtében.

„A funkcionális sokféleség mellett minden egyes faj evolúciós történelme is elveszett, ami olyan, mintha levágnánk egy ágat az életfáról” – magyarázta a szakember az IFLScience-nek.

A kutatók azt is kiszámolták, hogy mennyi evolúciós idő veszett el a kihalások következtében. Az eltűnt fajok átlagos jelenléte a Földön körülbelül 5 millió év volt, tehát ez a veszteség összességében elérheti a 3 milliárd évet. Ez majdnem annyi idő, mint amióta az élet létezik a Földön.

A kihalások üteme pedig jelentősen felgyorsult a globális felmelegedés, az erdőirtás és az inváziós fajok elterjedése miatt. A szakértők hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos, hogy az emberiség sürgősen lépjen a globális felmelegedés megfékezésére, mielőtt a következmények visszafordíthatatlanná válnak.