Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a globális és regionális fenyegetések egyre komplexebbé válnak, ami miatt az Európai Uniónak mindenképpen tanulnia kell a finn és svéd válságkezelési modellekből. Az orosz katonai fenyegetések növekedése miatt a két ország felkészültsége példaként szolgálhat arra, hogyan lehet hatékonyan reagálni az ilyen kihívásokra.

A hibrid fenyegetések, mint például a dezinformáció, kibertámadások, valamint a migráció fegyverként való alkalmazása, mind egyre gyakoribbá válnak. Ezen kívül a globális ellátási láncok zavarai és a klímaváltozás súlyos hatásai tovább fokozzák az EU biztonsági kihívásait.

Von der Leyen kiemelte, hogy az uniós politikát minden szinten, a helyi szinttől egészen az európaiig, a készültség szellemében kell alakítani. Bejelentette, hogy a következő biztosokból álló kollégium létrehoz egy új Felkészültségi Uniós Stratégiát. Ez magában foglalja az európai védelmi ipar termelésének növelését, az ellátási láncok ellenállóképesebbé tételét, valamint az európai polgári védelmi mechanizmus kiterjesztését, hogy a civil és katonai személyzet hatékonyabban működhessen együtt válsághelyzetekben.

Rámutatott, hogy az Európai Unió alapvetően biztonsági projektként indult a második világháború után, és a jelenlegi, veszélyekkel teli világban szükséges visszatérni ehhez az alapgondolathoz.

Von der Leyen szavai szerint elengedhetetlen, hogy az EU erős és egységes védelmi stratégiával rendelkezzen, hogy megfelelően tudja védeni tagállamait. Az EU belső és külső biztonságát fenyegető kihívások mindannyiunk közös érdekeit szolgálják, ezért a tagállamoknak együtt kell működniük a biztonsági helyzet javítása érdekében.

A helyzet súlyosbodásának ellenére a bizottság elnöke bizakodó volt a jövőt illetően, hangsúlyozva, hogy az EU együttműködése és harci készsége elengedhetetlen a béke és a stabilitás érdekében a kontinensen.