Oroszország hivatalosan megerősítette, hogy Ukrajna ATACMS rakétákkal támadta meg a Kurszk melletti Vosztocsnij repteret, amire Moszkva válaszul csapást ígért. Egyre aggasztóbb a helyzet, Ukrajna minimum 1000 kilométeres hatótávolságú Tomahawk rakétákat kért szövetségeseitől, és néhány NATO-ország már támogatná a transzfert. A Kurahove, Toreck és Csasziv Jar városok orosz kézre kerülése napokon belül megtörténhet, ami súlyos csapás lenne Ukrajna védelmi vonalaira.

A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az orosz egészségügyi ellátórendszer kezd túlterhelődni a háború miatt, így a sebesült katonák ellátása is hiányos. Az elmúlt hetekben már olyan rendfokozatú alakulat is zendülésbe lépett emiatt.

A hírek továbbá azt mutatják, hogy Oroszország komoly dilemával néz szembe: a német védelmi minisztérium soha nem látott hibrid támadások részeként jelölte meg Ukrajna ellenfolyamatait. A német fegyveres erők feltételezése biztató, hogy a NATO tagországok közötti együttműködés fogja biztosítani a védelmet, mivel a források szerint Oroszország már elvesztette a háború során gyűjtött nemzetközi támogatását.

Egy új jelentés is felfedte, hogy az orosz Oresnyik rakéták valójában nagyobb pusztításra képesek, mint azt a szakértők korábban feltételezték. Az Oroszországból indított támadások Dnyipróra irányulnak, és az elemzők figyelmeztetnek, hogy ennek hatásai messze túlmutathatnak a jelenlegi helyzeten.

Ukrajna ez idáig sikerrel védte meg területeit, és a legutóbbi felvérések szerint sikerült 41 tábornokot leszerelnie, ezzel is erősítve a védekezést. Az orosz erők november hónapban jelentős területi nyereséget könyvelhettek el, ami a 2022-es invázió kezdete óta a leggyorsabb előrenyomulás.

A következő hónapok tevékenységei kulcsfontosságúak lehetnek a konfliktus kimenetele szempontjából. Oroszország folytatja a támadásokat a Krím-félszigeten, míg a nyugati szövetségesek, köztük Amerika, újabb jelentős támogatásokat terveznek, amelyeket Joe Biden amerikai elnök kezdeményezett.