Indonézia új elnöke, aki októberben lépett hivatalba, bejelentette nagyszabású ingyenes étkezési programját, amely az ország élelmiszerellátását hivatott javítani. A program keretében Indonézia tervezetei szerint 2029-re 3,6 millió tonna tejre lesz szükség, ami a nemzeti igényt 8,5 millió tonnára emeli. E cél érdekében a kormány 1 millió tejelő tehenet kíván importálni különböző országokból, többek között Ausztráliából, Brazíliából, Új-Zélandról, az Egyesült Államokból és Mexikóból.

A mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a friss tej iránti kereslet növekedni fog, és a jövőbeni tervek szerint 2025-re 200 ezer tehenet, 2026-ra pedig 300 ezer tehenet hoznak be, amivel a tejtermelés évi 2,9 millió tonnára ugrana.

Jelenleg Indonéziában a tejelő szarvasmarha-állomány stagnál, mindössze 600 ezer tehén található, miközben az ország nemzeti tejtermelése 1 millió literre rúg, amely messze elmarad a 4,7 millió literes kereslettől. A helyzet tovább bonyolítja, hogy az ország állatállományának többsége nem megfelelően táplált, és a mezőgazdaságban is hatalmas kihívásokkal néznek szembe a magas takarmányköltségek miatt.

A kormányzat az importálással 2029-re 8,17 millió tonnára tervezi növelni a tejtermelést, viszont ezt komoly aggodalom övezi. Környezetvédelmi szakértők és aktivisták figyelmeztettek, hogy a megafarmok felállítása súlyos környezeti hatásokkal járhat, amelyek akár meghaladhatják az ingyenes étkezési program előnyeit. Sonny Mumbunan, az Indonéziai Egyetem fenntarthatósági központjának koordinátora kifejtette, hogy a nagyszabású tejfarmok üvegházhatású gázok kibocsátását növelhetik, ami tovább súlyosbíthatja a globális klímaváltozást.

Továbbá, a tejelő szarvasmarha import támogatása érdekében a kormány 1,5 millió hektár területet készít elő a magáncégek számára, amivel felmerül a kérdés, hogy ez milyen hatással lesz az ország erdeire és más ökoszisztémáira. Arie Rompas, a Greenpeace Indonesia kampányigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a nagyméretű tejgazdaságok projektjei fokozhatják a környezeti kockázatokat, beleértve az erdőirtást és a hidro-meteorológiai katasztrófák előfordulását.

Eközben a kormány folytatja intézkedéseit a vásárlóerő növelése érdekében, mivel az utóbbi hónapok gyárbezárásai és munkahelyek megszűnése irányába mutatnak. A legfrissebb GDP-adatok alapján Indonézia gazdasága a korábbi évek lassú növekedését mutatja, ami aggodalomra ad okot a középosztály számára. Prabowo elnök célja, hogy a következő öt évben növelje a gazdasági növekedést Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságában. Az új államfő a korábbi kormányok tapasztalataira építve tervezi ezt elérni.