A meteorológusok előrejelzései szerint az idei tél rendkívül kemény lesz, ami különösen nehéz helyzetbe hozza a szegény, gettósodó településeken élő családokat. A Halász Levente geográfus közreműködésével indult cikksorozat célja, hogy bemutassa, hogyan készülnak fel a legnehezebb körülmények között élő honfitársaink a télre és az ünnepekre, ezzel felhívva a figyelmet a problémáikra. Az első részben a Zalaszentgróti járás legszegényebb településeit jártuk be, a mostani cikkünk pedig a Sellyei járás legkisebb falujáról, Tengelictől szól.

Tengeliben csupán negyvenen élnek, a község elhelyezkedése miatt sokan idős emberekkel találkoztunk. A településen mindenki közmunkás, mivel a közeli buszmegálló két kilométerre található. A faluban élő hölgyek elmondták, hogy a karácsonyhoz közeledve öt ezer forintos támogatást kapnak, amiből igyekeznek készülni az ünnepre. Érdemes megjegyezni, hogy a faluban a helyi közösség összetartása jelentős, sokat segítenek egymásnak a szociális problémák ellenére is. A közmunkás hölgyek szerint jobb helyzetben vannak, mint az Ormánság más településein.

A következő állomásunk Tékeny volt, ahol a Katolikus Karitász épületénél tájékozódtunk a faluit elejétől kezdve. A helyi szervezet munkatársai arról számoltak be, hogy a helyi gyerekek sokszor ide járnak tanulni, hiszen élelemre sem számíthatnak otthon. Tékeny helyi alapellátása szintén nem elégséges, a faluban alig vannak boltok, a mozgóboltok ára pedig sok esetben megfizethetetlen a helyiek számára.

Találkoztunk egy édesapával is, aki hat gyermekét neveli egyedül, mindössze havi nyolcvan ezer forintos jövedelemből. Elmondta, hogy a település rossz közlekedési lehetőségei miatt nem tud mást keresni, mert nem érne haza az iskolából és óvodából hozott gyerekeihez. A falu bűnügyi statisztikái aggasztóak, a helyi drogfogyasztás problémája is jelen van, ahogyan a helyi tavakban történő szennyezés és a környezetszennyezés is.

Miközben beszélgettünk a település lakóival, kiderült, hogy az Ormánság legrosszabb bűnügyi statisztikáival rendelkezik. Az infrastruktúra hiányosságai, az alacsony jövedelmek és a szegénység mind gátolják a fejlődést. A helyiek között sokan kérdéses körülmények között élnek, és az állami támogatások sem elegendők a felzárkózáshoz. Különösen ijesztő, hogy a helyi fiatalok közül egyre többen vándorolnak el a nagyobb városokba, ahol munkalehetőségeket remélnek.

A Sellyei járás igazi példa arra, milyen hatásai lehetnek a társadalmi problémáknak. A kormány és különböző civil szervezetek próbálnak segíteni, ám a helyi közösségeken belüli erőforráshiány és a mély gyökerekkel rendelkező szociális problémák megoldása rendkívül összetett és nehéz feladat. Az emberek életkörülményei és a jövőre vonatkozó kilátásaik sürgető figyelmet igényelnek.